Csíkszereda

Erdély keleti felében helyezkedik el, a Hargita-hegység vulkáni vonulata és a Csíki-havasok közé beékelődő Csíki-medence középső részén. A város az Olt mentén haladó észak-dél irányú és a Tolvajos- és Gyimesi hágókon áthaladó nyugat-kelet irányú közlekedési útvonalak kereszteződésénél alakult ki. Földrajzi koordinátái: 46°21' északi szélesség és 25°48' keleti hosszúság. A város az Olt folyó teraszain és a Somlyó-patak kavicsos hordalékkúpjainak a peremén fekszik az 1033 m magas Nagy-Somlyó lábánál. Tengerszint feletti magassága 655 és 730 m között váltakozik.[Bővebben]

A Mikó vár.

Gróf Hídvégi Mikó Ferenc (1585–1635) a nagy erdélyi fejedelemnek, Bethlen Gábornak a tanácsosa, diplomata és krónikaíró, Csík főkapitánya, a nevét viselő várat 1623. április 26-án kezdte építtetni. A vár jelenlegi formáját 1714–16 között Steinville császári tábornok vezetésével sorra kerülő újjáépítés során nyerte el, ezt a bejárati kapu fölötti kőbe vésett felirat is igazolja. Csík, és benne Csíkszereda hagyományosan a katolikus vallás egyik erdélyi fellegvára. Somlyón 1630-tól kezdve ferences gimnázium, 1676-tól pedig Kájoni János nevezetes nyomdája is működött.

Csíksomlyó, a kegyhely.

A legnagyobb magyar katolikus búcsújáróhely a Székelyföld szívében, a legismertebb magyar ferences kolostor és ferencrendi bazilika. A csíksomlyói kegyhely közelében magasodik fel a Kissomlyó-hegy. Szent hegynek tartja a néphagyomány, mivel évszázadok óta imádkozva járja körös-körül a zarándokok serege. Oldalában keresztek vannak felállítva, keresztúti állomások, és a hegytetőn három kápolna, amelyeknél ugyancsak ájtatoskodnak a búcsújáró keresztények. [Bővebben]

A Gyilkos-tó

Régi nevén: Veres-tó, egy természetes torlasztó a Hagymás-hegységben, Hargita-megye észak-keleti részén. 1837-ben keletkezett egy közeli hegyrõl lecsúszó törmelék következtében. A tó visszahúzódóban van, a visszamaradó kisebb tavak elláposodnak. A Gyilkos-tó fölé emelkedik északon a Kis-Cohárd (1344 m) sziklája.

A Gyilkos-tó közvetlen szomszédságában elhelyezkedõ Békási-szoros összekötõ kapocs Erdély és Moldva között. Itt alakította ki a Békás-patak Erdély egyik legimpozánsabb sziklaszorosát. A völgy délnyugat-északkelet irányban szeli át mészkõréteget. Sziklamászok, kirándulók paradicsoma ez a hely, a szoros teljes hossza 5 kilométer, a csaknem függöleges sziklafalak peremei 200-300 méter magasba nyúlnak a völgytalptól.

A Szent Anna-tó

Egy krátertó az Erdélyi Csomád-hegység egyik kialudt vulkáni kráterében, Tusnádfürdőhöz közel. Része a Mohos Természetvédelmi Területnek, amely a Csomád két kráterét foglalja magába.

A másik kráterben a Mohos-tőzegláp található. A tó Sepsibükszád felől közúton is megközelíthető.

A tó felszíne 0,22km², alakja közel kör alakú, medre, amely az egykori vulkán krátere volt, tölcsér alakú. A víz planktonmennyisége és sótartalma alacsony (32 mg/liter), ennek ellenére a fenékre lerakódott feketésbarna iszap miatt a tó zavarosnak tűnik. [Bővebben]